A Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete kedden délután rendezett konferenciát a hatvan éve kezdődött kitelepítésekre emlékezve. A Hortobágyra legalább nyolcezer ember került, de összesen majdnem húszezer férfit és nőt vittek kényszerlakóhelyre 1950-ben és 1951-ben Magyarországon.
Az újságírónak, történésznek nincs mentelmi joga. Miként arra sincs lehetősége, hogy az információit államtitokká nyilvánítsa. A politikus viszont mindkettővel rendelkezik. Evidens tehát, hogy – privilégiumaiért cserébe – többet is viseljen el. Ugyanúgy evidens, mint az, hogy a személyiségi jogokat nem lehet parttalanul értelmezni. Nem lehet olyan helyzetet teremteni, amelyben bizonyos ismert, befolyással és hatalommal rendelkező emberek a becsület, jó hírnév védelmének gumifogalommá torzított paragrafusára hivatkozva próbálják büntetni a rájuk nézve kínos, kellemetlen, előnytelen vagy kompromittáló adatok publikálását.
Jogerősen pert nyert csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblán Ungváry Krisztián történész abban a büntetőperben, amelyet Kiss László alkotmánybíró indított ellene. Most a történészen a sor: személyiségi jogi pert indít Kiss László ellen.
Miért esne különböző erkölcsi megítélés alá az ugyanazon diktatúrát szolgáló pártember és az ügynök? Nem aggályos-e, ha a jogállam oszlopának tekintett alkotmánybíró (általában a bírák) fölött ugyanazon rendszer ítélkezik, amelyet ők működtetnek, felügyelnek vagy értelmeznek? Van-e okunk félelemre, ha a bírák múltjában való kutakodás miatt citálnak bennünket a bíróságra? Ilyen kérdéseket vet fel Ungváry Krisztián történész és Kiss László alkotmánybíró immáron jogerős ítélettel végződött pere. Melyben azok győztek, akik a félmúlt kapuinak kinyitását szorgalmazták.
Legutóbb Kiss László alkotmánybíró peresítette a róla publikált történészi kutatást. Általánosságban: morálisan nem lehet azzal védekezni, hogy valaki nem ügynök, „csak” pártember volt. Mert az utóbbi súlyosabb teher az előbbinél. Informátor lehetett valaki kényszer hatására is. A pártkarrier viszont önkéntes, fakultatív választás volt.
Ítélethirdetés nélkül zárult szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az a hat órán át tartó büntetőper, melyet Kiss László alkotmánybíró magánvádas eljárás keretében indított Ungváry Krisztián történész ellen. Kiss rágalmazásért és becsületsértésért szeretné Ungváryt elkaszáltatni, annak az Élet és Irodalomban, illetve Tabajdi Gáborral közösen írt „Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956-1990” című könyvében megjelent, Kissre nézve kellemetlen állításai miatt. Ítélethirdetés június 29-én várható.
"Nem normális, hogy a bíróságok úgy hoznak ítéletet, mintha Magyarországon egyetlen emberről sem tudhatnánk, hogy ügynök volt" - fogalmazott az ítélet után Ungváry Krisztián történész, harmadrendű alperes. Előzőleg a bíróság elmeszelte őt és két médiumot, mivel "nem bizonyítható, hogy Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök együttműködött volna a Kádár-rendszer belső elhárításával".
Elítélte becsületsértés és rágalmazás miatt Ungváry Krisztiánt a Fővárosi Bíróság kedden, mert a történész besúgónak nevezte és a pártállami állambiztonsággal hozta összefüggésbe Kiss László alkotmánybírót.
Jogerősen pert nyert az Élet és Irodalom és Ungváry Krisztián a Kiss László alkotmánybíró által indított „ügynök-perben”.
